kassai jezsuita nyomda, 1674-1762: A →jezsuiták megvásárolták a kassai Erichson Nyomdát, s cégjelzését 1673. II. 13: Lőcsei Pál Typogr. Soc. Jesu-ra változtatták. A ~ a →kassai (jezsuita) akadémia szükségleteit látta el. 1674: kiadványuk a Cantus catholici latino-hungarici (→Cantus catholici) és az Evangeliumok és epistolák. A ~ termékein 1674-76: két szedő neve szerepel, később nem jelöltek nyomdászt. 1677: a ~t bérbe adták Bosytz Istvánnak, aki nyomtatványain nem jelölte a jezsuitákkal való kapcsolatát, és prot. szerzők műveit is kinyomtatta. Amikor Thököly kurucai 1682. VII. 19: bevonultak a városba, a jezsuiták elhagyták Kassát, csak 1686 elején térhettek vissza. Újra kinyomtatták a Libellus alphabeticus tanítási segédletet. A betűkészlet elkopott, 1690/91-94: Klein József neve szerepel nyomtatványaikon, aki kv-kötéssel is foglalkozott (emiatt a helyi kv-kötő céhvel összekülönbözött). 1697-1701: nyomtatványa nem került elő, 1702: 3 kötet impresszumában is szerepelt a Typis Acad. Soc. Jesu. 1704. X. 20: Kassa meghódolt II. Rákóczi Ferencnek. 1706. VII. 23: az újvári határozattal eltávolították a JT-ot Kassáról, vagyonát elkobozták. E nyomdában kezdték a Mercurius Veridicus hadilap nyomtatását, de a kopott betűk miatt előbb Lőcsén, majd Bártfán nyomtatták tovább. 1710. IV: Bercsényi a bártfai nyomdát átszállítatta Kassára. E ny-t 1000 rajnai Ft-on 1763. IV. 29: vásárolta meg Bártfa városától a JT, Korabinsky szerint a lőcsei nyomda betűkészletével is kiegészítették. Ezután többségében tan- és imakv-eket (m. nyelvűt is) nyomtattak. 1716: 1, 1717: 3, 1718: 19, 1719/20: 7-7, 1721: és 1724: 11-11, 1722/23: 12-12, 1725: 13 mű készült. 1740. XII. 24: kir. kiváltságlevél 10 é. fölhatalmazta a ~t m., ném. és tót naptárak kiadására. 1754. II. 6: Barkóczy Ferenc egri pp. (1745-61) megintette a koll. főnökét, mert a ~ néhány teol. művet az egri cenzorok jóváhagyása nélkül jelentetett meg. 1762: a JT 6700 Ft-ért eladta a nyomdát épületével együtt Landerer Mihály pozsonyi nyomdásznak, aki csak 1/10-ét fizette ki, s a Tanulmányi Alap igyekezett behajtani a tartozást. - A ~ 396 lat., 108 m., 42 ném. és 27 tót kv-et nyomtatott, köztük a legnépszerűbbek 1729-53: 4 kiadásban Pethő Gergely: Rövid m. chronica, 1733: Timon Sámuel SJ: Epitome chronologica rerum Hungaricarum és az Imago antiquas Hungariae, 1755-70: 3 kiadásban Fénelon: Télémaquos (ford. Haller László). 88

Korabinsky: Geograpisches-historisches Lexicon von Ungarn. Pressburg, 1786:291. - Gulyás 1961. II:126.